2025-re nagyjából minden második új jármű infotainment rendszerébe integrálható lesz majd a felhasználó okostelefonja.

A küszöbön álló, legtöbbünk életét átformáló változások miatt a Bosch és a Prognos tanácsadó cég Connected Car Effect 2025 című tanulmánya közelebbről megvizsgálta, hogy a hálózatba kapcsolt technológia milyen hatással lehet Németország, az USA és Kína nagyvárosaira.

A kutatás eredményei rávilágítanak a technológiai - és egyben életmódbeli - paradigmaváltás legfontosabb tendenciáira is.

Adatforrássá válnak az ismert segéd- és biztonsági rendszerek
A hálózatba kapcsolt technológiai forradalom "rejtett hősei" azok a segédrendszerek és kényelmi funkciók, amelyeket a legtöbben már most is ismernek és használnak.

Dr. Dirk Hoheisel, a Bosch igazgatótanácsának témafelelős tagja kiemelte: "A számítógépes modelljeink alapján például az ESP menetstabilizáló rendszerek 2025-ig a három vizsgált ország új járműveinek 90 százalékában megtalálhatóak lesznek, a szenzoros vészfékező és sávtartó rendszerek pedig az új személyautók akár 40 százalékának kelléktárában szerepelnek majd. A fokozott kényelmet biztosító rendszerek az autók többsége esetében szintén a felszereltség részét képezik majd: 2025-re nagyjából minden második új jármű infotainment rendszerébe integrálható lesz majd a felhasználó okostelefonja."

Az ilyen rendszerek növekvő száma, valamint a hálózatba kapcsolt technológiai megoldások térnyerése miatt ezek a berendezések lényegesen többet nyújthatnak majd a részeik összességénél. Az ESP érzékelői a jövőben a lefagyott útszakaszokat is jelentik, a jármű kamerái pedig összegyűjtik a sebességkorlátozásokra vagy épp a ködre vagy viharra vonatkozó adatokat is - az internetalapú parkolóhely-adatbázisokról vagy a forgalommal szemben közlekedőre közel valós időben figyelmeztető rendszerekről nem is beszélve.

A Connected Car Effect 2025 tanulmány részletes eredményei a hálózatba kapcsolt technológiai megoldások hatásait illetően:
 

• Évente több mint 260 ezer személyi sérüléssel járó baleset kerülhető el (Németország: 30 ezer, USA: 210 ezer, Kína: 20 ezer) - hozzávetőlegesen ennyi személyi sérüléses közúti baleset történik Magyarországon 16 év leforgása alatt (a KSH 2015-ös adatai alapján).
• Ebből fakadóan pedig csaknem 352 ezerrel kevesebb személyi sérülés történhet közlekedési balesetek miatt (Németország: 37 ezer, USA: 290 ezer, Kína: 25 ezer) - mintha Magyarországon 16 éven keresztül nem történne személyi sérüléssel záruló közúti baleset (a KSH 2015-ös adatai alapján).
• A hálózatba kapcsolt segédrendszerek (mint amilyen például az e-Call segélyhívó rendszer) körülbelül 11 ezer ember életét menthetik meg.
• Akár 4,3 milliárd euróval kisebb lehet a tárgyi és baleseti kár, ráadásul mindez egyértelmű megtakarítást eredményezhet a biztosításokat illetően is, így minden egyes vezető pénztárcájára közvetlen hatással bírhat.
• A hálózatba kapcsolt funkciók körülbelül 400 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzhetik majd meg.
• A közösségi adatokon alapuló parkolás és az aktív parkolóhely-menedzsment akár 380 millió kilométerrel csökkentheti a parkolóhely-keresésre fordított utakat, ami jelentős üzemanyag-megtakarítást és egyben a károsanyag-kibocsátás csökkenését is eredményezheti.
• A hálózatba kapcsolt parkolási funkciókkal körülbelül 70 millió órányi autózás takarítható meg a tanulmányban vizsgált három országban.
• A németek átlagosan 39,5 órát töltenek évente az autópályákon, míg az amerikaiak az USA államközi autópályáin 43 órát, a kínaiak pedig Kína gyorsforgalmi úthálózatán 26 órát. Az automatizált vezetés és az internetkapcsolat jóvoltából azonban 2025-re a vezetésre fordított idő körülbelül 80 százalékát a sofőr más feladatokkal is töltheti: olvashat, e-maileket írhat, videokonferenciát tarthat, vagy épp filmet nézhet.